Az emberek a vízbe merészkednek

A 18. század elején még az emberek többsége nem tudott úszni. Az erkölcsi normák is teljesen mások voltak. Az volt az elképzelés, hogy fürdeni a békáknak és a halaknak való. Az utazás pedig az arisztokraták kiváltsága volt.

Az 1750-es évektől a viktoriánus Angliában az emberek már szórakozásból bemerészkedtek a tengerbe, ehhez úgynevezett fürdőkabinokat (bathing machine-t) használtak, melyet lóval vontattak be a vízbe, és a zárt fürdőkabinban lehetőségük volt átöltözni majd gyorsan vízbe merülni. A hölgyeknek ügyelni kellett arra, hogy a "fürdőruhában" azaz fűző nélkül ne mutatkozzanak mások előtt.

A magyar fürdőhelyeken, a monarchia idejében például Lovranban, vagy Siófokon is használták ezeket a lóval vontatott fürdőkabinokat.

Hévízfürdő

Hévízen I. Festetics György építette meg az első fürdőházat 1795-ben. A Hévízi-tó hirtelen mélyül, ezért itt a tengerparton szokásos fürdőkabinok nem lettek volna kivitelezhetőek, Hévízen tükörfürdő épült.

A tükörfürdő elnevezés nem azért volt, mert tükör borította a kabinok falait, hanem azért, mert a női és férfi fürdőépület teljesen szimmetrikus volt. Egyik oldalon szigorúan csak a hölgyek a másik oldalon az urak fürdőztek. A múlt században nem házaspárok, vagy családok jártak fürdőzni, hanem külön a férfiak és a nők, akiket a szolgálójuk kísért el. A nők az 1860-as években fürödhettek nyilvánosan.

A tükörfördők mindegyikében 36 szobácska volt, ahol a fürdővendégek átöltöztek, majd vízbe merültek.

A "fürdőrejárás jelensége"

A fürdőre járás eleinte az arisztokraták kiváltsága volt, majd a 19. század végén, a polgárosodás időszakában, egyre többen engedhették meg magunak ezt a pihenési formát. Nőtt a szabadidő, bevezették a munkaszüneti napokat, és a napi 8 órás munkaidőt. Egyre jobban előtérbe került az egészség kérdése is.

A tehetősebbek 6-8 hetet töltöttek a fürdőn. Jelentősebb fürdőhelyeken vendéglista készült. A "kúrlistára" azoknak a neve került fel, akik minimum 8-10 napot töltöttek a fürdő szállodáiban. A közép és felső osztálybélieknek már szokássá vállt fürdőkúrát venni. 

Nem, nem a "pancsolásért" jártak fürdeni! A kúra része volt a séta a jó levegőn a szép angolparkokban, zenehallgatás, táncmulatságok, felolvasóestek, irodalmi programok, színházi előadások is a pihenés részei voltak. 1898-ben dr. Lovassy Sándor sikeres indiaitündérrózsa telepítéseinek köszönhetően csónakázás közben gyönyörködhettek a vendégek az egzotikus virágokban. 

Tehát nem pancsoltak, nem úsztak, hanem nyakig belemerültek a vízbe, és ennyi.

Fürdőruhadivat

Hihetetlen belegondolni, hogy az első fürdőruhák buggyos nadrágos overálból álltak, melyre egy szoknyát vettek, aminek aljára nehezéket varrtak, hogy fürdőzés közben ne lebegjen a hölgyek nyakába a szoknya. A következő fürdőző generációnál megjelent a rövid ujjú fürdőruha, majd a nadrág is egyre rövidült. Az 1920-as években már egyrészes fürdőruhában fürdőztek a férfiak és a nők vegyesen. A hölgyek először harisnyával majd anélkül viselték az egyrészes fürdőruhákat. Az öltözék fontos része volt a kalap is hiszen a hölgyek nem mutatkozhattak fedetlen fővel, még a vízben sem;) Hévízen létezett krajcáros fürdő és szegényfürdő is, így mindenki élvezhette a víz jótékony hatását. A parasztlányok azonban a második világháború előtt szigorúan csak talpig pendelyben mehettek a vízbe, fürdőruhát pedig az 1950-es évekig nemigazán hordtak.

A modern nő

Hetven évre rá, hogy a hölgyek nyilvánosan fürdőzhettek, a fürdő tulajdonosai is időről időre megfordultak Hévízen és élvezték a strandolást. A Festetics családtagok közül Haugwitz Mária hercegnő többször is megfordult Keszthelyen illetve Hévízen. A lengyel származású hercegnő 1938-ban lett a keszthelyi Festetics kastély úrnője ekkor ment férjhez III. Festetics György herceghez.

Hetven évre rá hogy megjelent a női fürdőruha, megszületett a bikini, mely az 50-es években Brigitte Bardot  "És Isten megteremté a nőt" című filmje után lett igazán népszerű.

A képek forrása:

• gallery.hungaricana.hu
• heviz.hu
• nyugat.hu
• Tar Ferenc: Egy arisztokrata család mindennapjai
• messynessychic.com

Felhasznált irodalom:

• Lövei-Kalmár Katalin: A Fürdőélet Átalakulása Magyarországon a 20. Században a Társadalmi, politikai változások tükrében
• Kósa László: Fürdõélet a Monarchiában. Budapest: Holnap Kiadó, 1999

• Szántó Endre: Egy fürdőváros születése Hévíz története